Bundi fater

Három hónap telt el a 2010-es országgyűlési választások első fordulója óta. Április 11-én a választás eldőlt, a Fidesz-KDNP szövetség többséget szerzett és az MSZP totális összeomlásának köszönhetően két héttel később a kétharmados többséget is sikerült megszereznie. 20 évvel az 1990-es választást követően alapvetően alakult át a hazai politikai térkép. Két új párt (Jobbik, LMP) bekerült és két régi (MDF, SZDSZ) kikerült az Országgyűlésből. Az MSZP 2006-hoz és 2002-höz képest 1,2-1,3 millió szavazatot vesztett. Meghatározó pártból középpárti státuszba esett vissza. A politikai élet szereplői ezekhez a változásokhoz egyelőre még alkalmazkodnak, amiben eddig a Fidesz áll a legjobban, mivel rohamtempóban megkezdte a közjog és az állam szerkezetének átszabását. Az ellenzéknek nincsen hangja egyelőre, egyik szereplő sem volt képes magához ragadni a kezdeményezést így csupán a kormánypárt lépéseit megkésve követik.

Három hónap nagyon rövid idő, de annyi már látszik, hogy a Jobbik elveszítette korábbi lendületét, míg az LMP igazából nem találja a saját hangját a parlament falai között és igazából azonkívül sem. A MSZP egyelőre mély válságban van és kérdéses a most hétvégi tisztújítás utáni helyzet is. A szocialisták bíznak a kormányzat későbbi gyors hitelvesztésében és így abban, hogy visszakerülnek a korábbi pozíciójukba. Ez azonban egyáltalán nem magától értetődő, mivel lejárt szavatosságú embereikkel nehezen lehet visszaszerezni a korábban elveszített bizalmat. A mostani parlamenti helyzetet sokan az 1994-es szituációhoz hasonlítják, azonban akkor az ellenzéki oldalon csak jobboldali pártok voltak így a későbbi egységesedés jóval könnyebb volt, mint ma. A Fidesz egyik nagy esélye szintén az, hogy egyelőre nem várható egységes ellenzéki fellépés, így az oszd meg és uralkodj taktikája sokáig gyümölcsöző lehet. 

A parlamenti tájképen túllépve érdemes egy kicsit magával a kormányzással foglalkozni. Az Orbán Viktor vezette kabinet rengeteg szimbólikus döntéssel nyitott (kettős állampolgárság, trianoni emléknap, nemzeti együttműkődés nyilatkozata stb.) A gazdasági kérdések azután kerültek napirendre, hogy Kósa és Szijjártó borzasztó rossz nyilatkozatokkal ideges piaci hangulatot váltott ki és a kormányzatnak azonnal lépnie kellett. A 29 pontos akcióterv rengeteg népszerű intézkedéssel rendelkezik, de a minimálbér adómentességének eltörlése nagyon sokakat hátrányosan fog érinteni. Ha sikerül a programot január 1-től életbe léptetni akkor az hozhat a gazdaságban pozitív fordulatot, de félő, hogy a törvénykezés során fel fog hígulni és elveszíti eredeti értelmét.

Jól látható volt már a kampány során is és most is, hogy a kormányzat nem rendelkezik egységes és jól kitalált gazdasági koncepcióval. A 29 pontos terv mögül könnyen látható az ad hoc jelleg és a tűzoltás motivációja. A magyar gazdaság sajnos nem tud kitörni a nehéz keretekből és az egész világra jellemző ideges hangulat, valamint a görög válság hatása nagyon törékennyé teszi a mostani egyensúlyt. Nem térhetünk le a kijelölt pályáról, mivel könnyen lehet, hogy minket már nem fog megmenteni az EU, vagy csak még drasztikusabb intézkedéseket javasol. Az emberek egyelőre kiváróak a gazdasági kérdésekben, de ha őszig-télig nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni az minden bizonnyal negatívan fog hatni a kormány megítélésére és remek esélyeket ad az ellenzéknek.

   

A kormányzat másik nagy előrenyomulási iránya a nagyon gyors személycserék. Ez a lépés teljesen érthető az elmúlt nyolc év személyi teljesítménye miatt. A nagy kérdés, hogy az újonnan pozícióba kerültek mennyire lesznek képesek jobban ellátni a feladatukat, mint elődeik. Ha újabb korrupciós ügyek kerülnek a felszínre és a széles közvélemény is meggyőződik arról, hogy itt csupán új emberek, de nem jobbak kerültek a székekbe, akkor a mostani kabinet is nagyon gyorsan olyan mélységekben találja magát mint az elődje. Az elmúlt időszakban az új kurzusról nem kerültek elő korrupciós ügyek pedig az ellenzék számára ez az egyetlen kitörési lehetőség a mostani helyzetben. Ők mindent el fognak követni, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek, amire a kormányzatnak majd nagyon határozott válaszokat kell adnia. 

Közeledik a 2010-es év következő nagy erőpróbája az önkormányzati választás. Az új parlamenti többség átalakította a választási rendszert, közel 50 százalékkal kevesebb képviselőt fogunk választani az ősszel. Az új szisztéma egyértelműen a győztesnek kedvez, így ha a Fidesz képes lesz megtartani jelentős előnyét nem várható földindulásszerű változás a voksoláson. Az ellenzék számára is nagyon fontos a választás, mert egy vártnál jobb szerepléssel megkezdődhet a politikai mezőny átalakulása.  A fő küzdelem Budapestért, a kerületekért és a megyei jogú városokért várható, ahol az ellenzéknek a korábbi évek tendenciái alapján jó esélye lesz a tavaszi vereségért a visszavágára, de ehhez hiteles és jól felkészült emberekre lesz szükségük, amiből bizony sokan jelentős hiányt szenvednek. A  kampány hamarosan megkezdődik és a szereplők mindent elfognak követni a mostani helyzet átírására. Az elmúlt napok kormányzati balfogásait a foci vébé vélhetően valamennyire eltakarta, de erre csak majd az augusztusi felmérésben kapunk választ.