Bundi fater

Magasabb sebességbe kapcsolt a kormánypárt az alkotmányozással kapcsolatban, mint tette azt az elmúlt hetekben. 12 kérdésből álló ívet fognak eljutattni az állampolgárokhoz, hogy véleményt nyilváníthassanak az új alaptörvény részeiről. A kezdeményezés mindenképpen üdvözlendő, de ez alapvetően a későbbi népszavazást nem helyettesítheti. Miért is lenne szükség a népszavazásra? Ezt a kérdést csak több megközelítésből lehet csak megvilágítani, de érdemes alaposan végiggondolni. A mostani alkotmánnyal szemben az egyik legnagyobb kifogás, hogy a nép feje fölött döntöttek róla és csupán a politikai elit műve az. Ha ezt a szempontot figyelembe vesszük, akkor ha a mostani új alaptörvényről nem lehet majd szavazni, akkor annak bírálói pont ezt a fegyvert fordíthatják a mostani kormánnyal szembe. A Fidesz ezt a problémát érzékeli is és ezért próbálja az ellenzéki pártokat és az embereket bevonni a diskurzusba, de ez nem elég. 

A másik érv a népszavazás mellett, hogy az elmúlt években pont a Fidesz volt az a párt, amelyik a legtöbbet támaszkodott a népszavazás intézményére ezért, ha most azt elutasítaná az könnyen lehet, hogy a korábbi kormányokhoz mérhető hitelvesztéshez vezetne az esetükben. Természetesen tudom, hogy egy népszavazás jelentős kockázattal járna a kormány számára, de ha ezt fölvállalnák, akkor annak az is lehetne az eredménye, hogy olyan szöveget alkotnának, amely a lehető legjobb lenne. A kockázatok esetében nem árt arról is beszélni, hogy egy sikeres népszavazás esetén az ellenzék újabb évekre mély válságba süllyedne, míg egy elveszített népszavazás a következő parlamenti választások előtt bő három évvel még olyan fordulatra kényszeríthetné a kabinetet, ami pont a 2014-es sikernek ágyazna meg.