Bundi fater

Az elmúlt napokban Lázár János alkotmánymódosító ötlete nyomán nem várt fordulatot vett a hazai közélet. Az ellenzék élén Gyurcsánnyal egyértelműen a kormányra és személyesen Orbánra koncentrál és már utcai tüntetéseken követeli a hatalmon lévők távozását. Nehezen látható, hogy a széles közvélemény ezeket a megmozdulásokat hogyan értékeli, de nehéz elképzelni, hogy ezen akciók hatására majd az MSZP népszerűsége nagy mértékben nőni kezd. Az ellenzék mindezek ellenére megosztott és a tegnap utcára vonult körülbelül ezer ember sem tekinthető jelentős erőnek. Annyit mindenképpen el lehet mondani, hogy az alkotmány ilyesfajta módosításának ötlete lehetőséget teremtett a kormánnyal szembeni fellépésnek és egy olyan téma megjelenésének, amely alapján tematizálni lehet a közéletet. 

Természetesen a Fidesz helyesen ismerte föl, hogy nem a módosításról kell beszélnie hanem, hogy itt a pofátlan végkielégítések visszaszerzéséről van szó. Ez az emberek túlnyomó többsége számára szimpatikus és érthető lépés és nem valószínű, hogy a széles tömegek az alkotmány tanulmányozásával vannak elfoglalva. A kormánypárt a hibát ott vétette, hogy adott esetben, ha ellenzékbe kerül könnyen ellenük fordíthatják a most tervezett lépéseket. Az elmúlt időszakban azért láthatóvá vált, hogy a Fideszen belűl sem tetszik mindenkinek ez az eljárás és a kormánypárt is tett több olyan nyilatkozatot, ami bizonyos visszalépést jelent a kezdeti állásponthoz. A választók vélhetően 2014-ben már nem fognak emlékezni a mostani döntésre, de ha még sok ilyen nem teljesen átgondolt lépést tesz majd a kormány, abból még nagyon komoly hátránya is lehet.